Lakberendezési stílusok

A teljesség igény nélkül szeretném közreadni a leggyakrabban használt és legnépszerűbb lakberendezési stílusokat. Természetesen fokozatosan kerülnek fel a még hiányzó leírások.

Azért az Art Deco-val kezdem, mert ez a legkedvesebb stílusom, a terveimben, munkáimban is szívesen jelenítem meg.

Első megközelítésben az Art Deco elfordulás volt a szecessziótól, de valójában az összes előző valamilyen mértékben cirkalmas csigavonalakat, összefonódó indákat dúsan alkalmazó történelmi stílusoktól is mint a reneszánsz, barokk, rokokó, a neoklasszicizmus és a különféle historizáló eklektikáktól is. Tulajdonképpen az első modernista stílus a kezdeti bizonytalanságok és áthallások ellenére is. A nevében is benne van, hogy fontos a dekorativitás a pozitív esztétikus vizuális megjelenés. Jellemzően a geometrikus szerkezeti megjelenés, az ornamentikák és díszítmények kerültek előtérbe, a vizuális kísérletezések hőskora volt.

Az Art Deco bizonyos értelemben egy gyűjtő stílus, mely nagyon sokféle irányzatot magába foglal és indít el. A XX. század elejének, az ipari sorozatgyártás kezdeteinek stílusa, építészetben, belsőépítészetben, bútor és eszközgyártásban, de a gépgyártásban a rohamosan fejlődő ipari fejlesztésekben is megjelent. Hivatalosan az 1925-ös Párizsi Világkiállítás gyönyörű enteriőr bemutatójától datálják az elnevezést, de formailag már jóval előbb elkezdődött, fő irányzata a modernizmus, mely nem azonos a későbbi minimalista funkcionális modernizmussal.

Az Art Deco újdonsága, jellege

• Az Art Deco egy sajátos stílust, jól felismerhető stílusjegyekkel alakított ki, bár sokféle irányzatot fogott egybe de összetéveszthetetlen ma is a többi modern stílustól. Megtartott sok jellegzetes ornamentikát, a házak és belső terek emberléptékű kialakítását, a bútorok lendületes vonalvezetését, berendezési tárgyak személyességét. Nem véletlen, hogy az Art Deco a mai napig is népszerű az enteriőrök kialakításában, de az építészetben is egyre gyakrabban nyúlnak vissza ehhez az izgalmas stílushoz, bár az ugyancsak népszerű minimalizmus megpróbálja ezt is maga alá gyűrni.
• Az Art Deco belsőépítészet meglehetősen ikonikus, és ennek a különleges esztétikának az elemei továbbra is népszerűek. Természeténél fogva maximalista, az Art Deco stílus a "több az több" mentalitást öleli fel Zelda és F. Scott Fitzgerald korából. Így alakíthatja ki a luxus megjelenést ma.
• Szimmetria a jellemző szerkesztési tervezési és építési elve. A szimmetria hangsúlyosan megjelenik mind a kültéri és beltéri szerkezetekben, a belső építészetben és a lakberendezésben.
• A jellemzően geometrikus mintákkal, cikk-cakk vonalakkal (Chevron) és formamegoldásokkal is a technikai haladást, a megjelenő új száguldó áramvonalas (streamliner) gépcsodák mint az óceánjárók, a repülőgép, a vonatok és az autók sebességét imitálva és eszményítve. Az épületeken kívül és belül is megjelentek a többszörös vízszintes osztás motívum vonalak mint a sebesség kifejezői. Ez a vonulat képviseli a letisztultabb lendületesebb megjelenéseket.
  
• Fontossá vált a használhatóság és a praktikum a dekorativitás mellett. Ezek a jellemzők megjelentek a bútorgyártásban a képzőművészetben és  a dísztárgyak, berendezési tárgyak, mint a világítótestek világában is, nem szétválasztva a funkciót és a megjelenített esztétikát. A csodás fényforrásoknak külön kultusza volt, köszönhetően az elektromosság rohamos és széles körű térhódításának. Az elektromosságot is szimbolizáló cikk-cakk vonalvezetésű motívumok tárgyak, épületelemek általánosan jellemzőek.
• Hazánkban sajnos csak csekély mértékben alakult ki az Art Deco kultusza, sem építészetben sem a lakberendezésben. Ennek ellenére jó néhány Art Deco épülettel büszkélkedhet például Budapest, azonban nálunk jellemzően a neoklasszicista és a historizáló építészetre volt leginkább igény. A legjobb magyar építészek közül Hudec Lászlót érdemes itt említeni aki Sanghajban letelepedve sorra építette a gyönyörű Art Deco épületeket.
  Munkássága részben látható itt  >>>>>
• Nagyon sok áthallás van az Art Deco és a Bauhaus között, hiszen egy időben léteztek párhuzamosan. Sokan mondják Art Deco épületre hibásan, hogy Bauhaus stílusú, de az utóbbi csak akkor lehet, ha Bauhaus-i tervezőhöz kötődik. Továbbá a jellemzően német Bauhaus, melyet egyes szakértők nem tekintenek önálló stílusnak, a későbbiekben még puritánabb irányt vett, a teljes dekoráció és díszítés mentességet. A Bauhaus alapítója Walter Gropius kezdetben büszkén vállalta Le Corbusier építészeti örökségét és a funkcionalitást de később tovább redukálta azt. A funkcionalitásban - mely amúgy egy nagyszerű dolog - nem lehet érzelmi értéke a bútoroknak, berendezési tárgyaknak, csak száraz praktikum amely megfelel a minimalizmus vélt erényeinek.  Az Art Deco ezzel szemben egyensúlyban tartja a funkciót és a művészi, kézműves és sorozat-gyártott esztétikával, mind az építészetben, mind a lakberendezésben.

Fotók: Internet

Az Art Deco drága?

• Az Art Deco egy nagyon elegáns és elit stílusként indult és maradt is nagyrészt annak, jellemzően sok értékes drága alapanyagot alkalmazott a belsőépítészetben és az enteriőrök elegáns kidolgozásában is. A nemes fa bútorok, iparművészeti kárpitok, káprázatos selymek, a különleges üvegművészeti világítótestek, márvány járólapok, fali csempék, jellegzetes tapéták, jellegzetes csodás tükrök és sok más csak a tehetősek számára voltak akkor elérhetőek. Bár a nagy történelmi stílusoknál is így volt ez, de az Art Deco már igazi modern stílus volt, a modern városi életvitelhez, az autókhoz, a vonatos utazásokhoz, az öltözködésben a divatban is fontos változások történtek. Kezdetben jellemző volt a túldíszítettség féktelen tobzódása, sokszor már a giccs határát súrolva.
  
• Az Art Deco drága stílusként való értelmezése a mai napig tartja magát. 1929-ben a nagy gazdasági világválság összekuszálta és átrendezte a társadalmi, gazdasági erőviszonyokat, a gyári és kisipari termelésekben a költséghatékony megoldások kerültek kifejlesztésre és előtérbe, az Art Deco elitizmusa sokat mérséklődött, egyszerűbb, sokkal modernebb és jellegzetesebb lett, de továbbra is elegáns maradt, hisz ez a lényege, ez az igazi kulcsszó.
• A nehézkes költséges fa bútorokat kiszorítva megjelentek a könnyen és gyorsan sorozatban gyártható olcsóbb csőbútorok melyek már tényleg modernek voltak könnyedek és lendületesek, ezáltal légiesebbek, nagyvonalúbbak lettek a lakások berendezései is. Ekkoriban jelent meg az úgynevezett óceánjáró stílus (Streamline moderne) az építészetben és a lakberendezésben is, ami a nevében is jelzi, hogy az épületek a szárazföldön álló óceánjárókat imitáltak sok körablakkal, lapos tetővel, nagy méretű ablakokkal, fém hajókorláttal hengeres íves tornyokkal, falakkal és párkányokkal,  lendületes áramvonalas megjelenéssel. Nagyon népszerű lett az üvegtégla használata is.
  

      Az Art Deco stílus irányzatai széles skálán mozognak, az egészen egyszerű, visszafogottan elegáns változatoktól, a keleti perzsa bazár szintű fényűző tobzódásokig, ezek főleg középületek, kultúrintézmények belsejében jelennek meg. Befogadta az akkori friss régészeti eredményekből az egyiptomi és egyéb egzotikus motívum világokat, formagazdagságokat. Egyik kedvenc motívuma a papiruszból eredő legyezőforma és a szintén egyiptomi eredetű türkiz kék szín. Jellemzőek az arany és más fémes, krómozott felületek, az intenzív tónus kontrasztok, és a szimmetria mindenütt.

Az Art Deco ma ismét népszerű stílus, úgy tűnik a harmincas években nem futotta ki magát, és a modernizmusnak köszönhetően a mai világunkba ismét kiválóan beilleszthető kevés módosítással, és nagyon elegáns hatást kelt. A geometrikus vonalvezetésnek köszönhetően soha nem válik igazán giccsessé.

A glamour az Art Deco egy hangsúlyosan fényűző változata. Egy glamour lakásnál nem kell törekedni a színtiszta stílusokra, megengedi az eklektikát a stíluselemek keveredését, szecessziót, barokkot, antik vagy rusztikus elemeket is, de még a giccset is, lényeg a fényűző hatás sok csillogással, fényekkel, fényes felületekkel. Olyan díszítményeket használ mint a strasszok, gyöngyök, bojtok, egzotikus ritka madár tollak, nemes szőrmék, finom bársonyok, selymek, aranyozott, ezüstözött, dús mintájú lakástextilek, tapéták. A lakberendezésben természetesen további számos csillogó-villogó anyag szóba jöhet, úgy mint az üveg, a tükör, a fényes plexi, a gyöngyház, a kristály, a króm, fém. Jellegénél fogfa néha már erősen giccses megjelenésű, itt már megszűnhetnek az ízlésbeli határok a tobzódásban.

A Regency stílus az Art Deco Glamour hollywoodi, a filmipar által kitermelt változata, azaz pontosabban a filmiparban résztvevő sztárok, dívák egészen felfokozott és fényűző lakókörnyezetének sokszor féktelenül csillogó stílusa, illetve ennek a stílusnak az utánzása. Ez a stílus aztán New Yorkban és a gazdag amerikai nagyvárosokban is elterjedté vált felső körökben. Többnyire azonban ezeket is neves tervezők tartották kordában, elfogadható mértéktartással.

Sokan két külön stílusnak tekintik, az egyik a kortárs a másik a modern. Valóban a modern stílus a 20-30-as évek stílusa volt, most már inkább az Art Deco gyűjtőstílus egyik sajátságának tekintjük. De már az akkor is előremutató formavilága és az ipari gyárthatósága miatt teljesen megállja a helyét a kortárs világban, abból nem lóg ki, bizonyos változatlan időtlenséget mutat. A kortárs stílus viszont a jelenlegi, pillanatnyi formavilágokat tükrözi, mely évek múlva változhat, de a kettő most jól megfér egymással így tekinthetjük egy stílusnak is.

• Sokban hasonlít a kortárs minimalista lakberendezésre, mondhatni azzal keveredett. Ugyancsak letisztult elegáns formavilág jellemző rá, de kevésbé szigorú vonalvezetéssel, sokkal gazdagabb formavilággal, valamint a textúrák a színek sokrétűbb kreatív használatával.
• Sokkal több eklektikát megenged azaz a stílusok keveredését, tulajdonképpen a praktikus élhetőségre és otthonosságra helyezi a hangsúlyt.
• Módjával jól megférnek a retró, a modern és poszt-modern bútorok, de a különleges design produktumok is, de néhány antik darab is jelezheti a személyességet.
• Előszeretettel alkalmazza a geometrikus és íves, organikus formákat is.
• Jellegzetes az erős színek intenzív, foltszerű de akár kontrasztos megjelenítése is. Jellemző lehet az extravagancia és az egyediség.
• Tervezésnél lényeges, hogy a különféle kortárs termékek, bútorok, dekorációs elemek összhangban legyenek.
• A stílusjegyek az elnevezésből adódóan folyamatosan és rugalmasan változhatnak. Kedveli a drámai elemeket, sok esetben provokáló is lehet, a múlt és a kortárs megjelenésű elemek, bútorok, tárgyak között egyensúlyoz.
  
• Megengedi az egyéni személyes stílusjegyek és az önmegvalósítási lehetőségek megjelenését a lakóterekben. A művészek és bohémek is kedvelik a mindig naprakészségével.
• Sokat merít a minimál stílusból, de azt alaposan megfűszerezi kortárs művészettel és stíluselemekkel, bútorokkal, tárgyakkal és ugyancsak az aszimmetrikus konstellációk a jellemzők.
• Kedveli a fa, bőr, fényes polírozott kő, üveg, fényes króm, patinázott réz felületeket. Sok tekintetben hasonlít az Art Deco egyes stílusjegyeire, de a kevésbé díszítettség és visszafogott dekorativitás jellemzi.

A végtelenségig lecsupaszított és letisztult egyszerű vonalvezetés, a tisztán derékszögű, nagy egybefüggő síknak tűnő szerkezetek, bútorok és tárgyak használata, csak ritkán megtörve forgástestekkel, kör alakú vagy íves szerkezetekkel. Az üres tér, a semmi szépségeit igyekszik megmutatni, kiemelni és kellően magasztalni. Kedveli az árnyékolóktól mentes, nagy egybefüggő üvegfelületeket, a jellemzően ernyő nélküli végtelenül egyszerű világítótesteket.

• A minimalizmus aszketikus, bizonyos önmegtartóztatást vár tőlünk. Egyfajta tiltakozás is a fogyasztói társadalom túlpörgött pazarló életmódja ellen.
• A minimalizmus lényege, hogy azokat a dolgokat részesítsük előnybe, amelyek igazán fontosak, és ami nem fontos, attól váljunk meg.
  
• Színben a szürke és fehér árnyalatok dominálnak, anyaghasználatban a természetesség jellemző, az olajozott fa (nem lakkozott), a kezeletlen nyers beton, natúr kőfelületek. Leginkább a szín nélküliség a jellemző.
  
• Minden feleslegesnek vélt eszközt, használati tárgyat, szerkezeti elemet eltüntetik a szem elől, így például a kiálló bútorajtó fogantyúkat is elhagyják mint látványt zavaró tényezőt. A kapszula gardróbban csak 33 ruhadarab/fő lehet, mindennel, lábbelikkel együtt. A többit el kell dugni (agyrém) ide-oda valahová, hol a télit, hol a nyárit.
  
• Az enteriőrben mellőzi az erős textúrákat és a karakteres élénk mintákat, vagy általában a dekorációt, jellemzője a meglehetős visszafogottság és a hűvös elegancia. Jellemzően nagy üres terekben kevés jellegtelen bútor.
• Kompozíciós szempontból kedveli az aszimmetriát, a teret ellenpontozással egyensúlyozza ki.
• A stílus gyökerei a modernizmus és a Bauhaus kezdetéig nyúlik vissza, de eltér a Bauhaus emberléptékű világától, méretarányaitól és mellőzi a modernizmus lendületes, áramvonalas jellegét is. Egyes vélemények szerint jellemzően a japán zen buddhizmus letisztultságából merített sokat, viszont az is lágyabb ennél. A Skandináv puritanizmus feltehetően jelentős hatással bírt rá, ott még a színes üvegek használata is tilos volt a nyílászáróknál.
  
• Még mindig sok helyen népszerű a világban, különösen az északi államokban, de az Ausztrál partokon is megtalálható. A túlnyomóan derékszögű szerkezeti struktúrák miatt jól bele illeszthető az építészeti technológiákba.
• Más országban talán már kevésbé trendi stílus, meglehet a jellegtelensége, vagy a kevésbé élhetősége miatt, de nálunk még sokan szeretik. "A kevesebb néha több" szemlélet mostanra kezdi eluralni a hagyományos funkcionalitásra és otthonosságra való törekvést.
• Egyes minimalista elemek, bútorok, viszont kiválóan keverhetők más stílusokkal.
• A megtervezése sok gondosságot és nagyvonalúságot igényel, hiszen a derékszögeket össze kell valahogy hangolni, de aztán nem kíván sok törődést. Zokni ne maradjon elől!
• Nagyon kényelmes stílus azok számára akiknek nem szempont az otthonuk díszítgetése, otthonossá tétele a hagyományos értelemben, vagy éppen egy új lakás esetén ezzel próbálnak költségtakarékos otthont kialakítani. Használói nem igénylik a festményeket, fotókat a falon, a különféle funkciójú függönyöket sem, szép puha szőnyegeket vagy egyéb személyes tárgyakat is mellőzik, csak kell egy bunker.

A minimalista otthontervezés kevésbé aszketikus és látványban, dekorációban több mindent megengedő Dán irányzata a Hygge.

Olyasmit jelent, hogy otthonosság, intimitás, ember és családközpontúság, ahol megjelennek a barátságos meleg színek is a hideg fehérek és szürkék mellett. Fontosak az együtt töltött órák, a kényeztetés meleg, puha takarók és textilek között, a gyertya fénye, finom fahéjas és gyömbéres sütik, egy kávé, egy tea mellett, és nem tragédia ha elől marad egy-két papucs, takaró vagy könyvek. Tovább itt >>>

Az indusztriális és a loft stílus jellemzői átfedik egymást, jellegzetességük összekeveredik hiszen mindegyik a nagy terek berendezéséről szól. Ezek a nagy terek eredetileg elhagyott ipari csarnokok voltak, melyeket szépen berendeztek és használatba vették lakhatás céljaira. Eredetileg elsősorban szerényebb jövedelmű művészek éltek ezzel a lehetőséggel, az otthonos lakás funkciók mellett, így biztosítva az alkotásra is alkalmas tágas légterű stúdió, illetve műterem létrehozását.

       A loft szó eredeti jelentése padlástér, tetőtér, de napjainkra inkább az ipari létesítmények lakás célra való felhasználását jelenti. Általánosan jellemzőek az ipari alapanyagok, a kezeletlen durva fagerendák, traverzek, vas és rézcsövek, a nyers beton és téglafelületek, minden, ami egy üzemben is megtalálható. Nagy ipari lámpák, egyedi, vaskos, hegesztett fémszerkezetes bútorok, rusztikus kézműves textilek. Jellemzőek az óriási, multifunkcionális terek, hatalmas ablakfelületek beáradó fénnyel. Természetesen egy kisebb lakásban is létrehozhatók és kialakíthatók ezek a jellegzetes stílusjegyek, persze szerényebb eredménnyel. Itt abszolút a használhatóság és a praktikum a döntő.

       Általános és fontos, hogy az épületszerkezeti elemek, különféle csövek, vezetékek láthatóak maradjanak. Az ipari anyagok további előnye, hogy tartósak és a legerősebb igénybevételnek is ellenállnak.

Mivel kifejezetten jellemzőek a többfunkciós összekapcsolt terek, többnyire csak a hálószobák és a mellékhelyiségek különülnek el. A berendezésre nincs bevált recept, a épület szerkezeti adottságai, építészeti elemei eleve meghatároznak egy bizonyos hangulatot. A berendezés bútorai lehetnek teljesen változatos stílusokból válogatva a bentlakók elképzelései szerint.

Fotók: Internet

Fotók: Internet

A stílus nem túl régen a 80-as években teljesedett ki ismét, de valójában a gyökerei visszanyúlnak az 1920-as évekig New Yorkba. Egyes leírások szerint az Old Waldorf-Astoria fennállásáig nyúlik vissza, ahol a menedzsment mindenféle luxus holmikat hordatott fel a környező színvonalas butikokból kölcsönözve a neves vendégek maximális kényelmére. Egyfajta árubemutató, promóció is volt ez, feltehetően innen ered a butikhotel elnevezés is, a kezdeményezés nagyon sikeres volt. Aztán a világ nagyvárosaiban tett szert nagy népszerűségre, főként a szállodaiparban, ahol mára már külön kategóriát képez a 100 szobánál kevesebb luxus szegmensben.

• Lényege az egyediség, a "máshol még nem láttál ilyet" érzése. Fontos a minőségi, karakteres összetevők, anyagok megléte, a gagyinak nincs helye!
• Az újdonsága abban állt, hogy hotelszobák egymástól eltérő egyedi design tervezést kapnak, teljesen egyéni megjelenéssel, mindezt a legmagasabb minőségi megoldásokkal, hogy igazi felejthetetlen inspiráló élmény legyen a szállóvendégeknek.
• Valójában ez is egy gyűjtő stílus, hiszen az adott enteriőr lehet akár klasszikus, neoklasszikus, Art Deco, egzotikus, vagy éppen egy kevert eklektikus enteriőr. 
• A szabad szín, tér és formakezelésében azonosságokat mutat a posztmodern stíluskísérletekkel.

A butikhotelek fellegvára még ma is New York City. Természetesen hamar bevonult a lakások, otthonok falai közé is, egyfajta választékos igényt, extravaganciával párosuló magas minőséget és design átgondoltságot közvetítve. Több stílust is magába olvaszt rendkívül dekoratív összetett megjelenéssel, amikor is mindig van egy a domináns irányzat és az egész megjelenés a részleteivel köréje építkezik. A butikhotel stílus mindig egyéni, fényűző, tematikus hangulatra törekszik, messzire elkerüli a banális és unalmas tizenkettő egy tucat széria megoldásokat.

Fotók: Internet

Akik sokat utaznak rendszeresen a világban, és útjaik során gyakran találkozhatnak ezzel a stílussal a szállodákban és motelekben, felmerülhet bennük az otthonuk hasonlóan igényes, izgalmas kialakítására.

•        Otthonunkban is létrehozható hasonló enteriőr, ha valaki kedveli az erősebb vizuális hatásokat, az inspiráló környezetet, a színek dinamikáját. Minden esetre szerezzünk be egy vagy több nagy puha süppedős szőnyeget, néhány valódi képzőművészeti alkotást, némi selyemhatású tapétát, gyönyörű színű bársonyokat, puha bolyhos textileket, ez máris emeli a luxus érzetét.
•        Bizonyos értelemben időnként túlzó, teátrális jellegű a stílus ezért nem mindenki tudja élményszerűen befogadni és képileg feldolgozni, úgy érzik nekik ez túl sok. Az ilyen stílust kedvelő és élvező individualista szemléletű, megszokott napi unalmas divatszabványokat kerülő emberek, többnyire igényes, vizuálisan művelt és nonkonformista szemléletűek.
•        A butikhotel stílus általában friss, merész és modern hangulatú, még akkor is ha antik design elemek vagy bútorok jelennek meg benne. Színhasználata többnyire bátor, intenzív és nagyon életteli, de a megfelelő kontrasztokkal a látvány összességében az intenzitása ellenére is kiegyensúlyozott. Nem kifejezetten csillogó mint a glamour, de mégis értéket és jólétet sugall.
•        Jól megférnek egymással az antik csigák, az Art Deco geometrikus struktúrái, az indusztriális vagy retró bútorok és stíluselemek akár a távol‑keleti aranyozott szekrénykével, vagy a süppedő nomád szőnyeggel. Fellelhető a banális tigrisbunda a látványos kandalló előtt, a zebrabőr utánzat huzatú barokk fotel, az extra méretű kristálycsillár, drága érzetet keltő leomló selymes anyagok, gyönyörű tapéták és aranyos kárpitok, vagy a talányos afrikai maszkok. Eleve szintetizáló jellegű, így sokféle stílust egyesít, természetesen nem feltétlenül egyazon enteriőrben, de jellemző az egzotikus és extravagáns tárgyak bútorok kombinálása, a híres designerek alkotta bútorok és tárgyak replikáinak dekoratív megjelenítése sokszor megdöbbentő konstellációban.
•         Fontos szerep jut a valódi műalkotásoknak, szobroknak és festményeknek. Minta struktúrájában követheti a helyi művészeti hagyományokat, az adott város, település vizuális jellegzetességeit, de akár egy távoli egzotikus földrész motívumkincsét és enteriőr kialakítási szokásait is megidézheti.
•         Érezhetően a helyiség minden szeglete igényesen és odafigyeléssel van tervezve, úgy is mondhatnánk, hogy a butikhotel stílus főképpen és látványosan design centrikus.

A butikhotel stílust lehet szeretni vagy nem, de mindenképpen erőteljes hatást tesz a benne tartózkodó szemlélőre.

Tovább itt >>>

Ez a stílus egyfajta folytonosságot képez a hagyományos vidéki paraszti élet otthoni életkörülményeinek kialakításával és a parasztházak évszázadokon át létrejött általános berendezettségével. Meghatározó fogalmak a természetesség, otthonosság, kényelmesség és nem utolsó sorban a kopottas rusztikusság és a kézműves hatást keltő, netán újrahasznosított berendezési tárgyak, bútorok használata. Döntően meghatározó látványelem a kezeletlen, natúr tömörfa megjelenése a beltérben, a szerkezeti elemek, mint a gerendák, nyílászárók formájában, és az erős, masszív bútorok, berendezési tárgyak képében, de persze megjelennek a polgáriasabb, módosabb, sokféle módon festett fa felületek is. A különféle vesszőből font tárgyak, kosarak, bútorok natúr vagy festett kivitelben szintén fontos kellékei ennek a stílusnak.

•        A mai kortárs vidékies farmház stílus kialakításakor már megjelenhetnek bizonyos nemzetközi divatos hatások, különféle bútor festési stílusok, nagyon változatos lakástextil minták a népi hímzettől, szőttestől a kékfestőn át, a szövött piknik-kockás vagy damaszt anyagokig. Lényeges a berendezés használhatósága, összeillősége és ne legyen falumúzeum hangulata az egésznek. Nem szükséges autentikus népi hangulatot sugározni az enteriőrnek, ügyes elrendezéssel megfér néhány klasszikus polgári vagy akár vintage bútordarab, berendezési tárgy, bolhapiacon vagy padláson fellelt patinás dekoráció.
  
•       Városi "farmházak" esetén elsősorban a belső tér kialakítása az értelemszerű, de a hozzá csatlakozó szabad terek mint a veranda, erkély, terasz, bejárati előtér is bevonható a farmház stílus hangulatának kialakításába. Nyilván nem egy kortárs, hanem régebbi stílusú, akár rusztikusabb jellegű vagy ahhoz közelálló épületben, jellemzően kertvárosi helyeken célszerű ilyet kialakítani, a nagy stílus ütközések elkerülésére.

•        A festett, illetve "meszelt" falfelületeken adódik a fehér vagy egyéb világos szín, ennek eredetileg vélhetően beszerzési és pénzügyi okai is lehettek. Tudni kell a természetes fehér oltott-mész festékről, hogy alapból higiénikus mivel fertőtlenítő hatású.
  
• • Van még egy máig is használatos falszín az élénk világoskék, melyről ismeretes, hogy nem szeretnek rászállni a legyek. Ez valóban inkább vidéken használatos, főként állattartó házaknál, tanyákon. Lakberendezési jelentősége kevés.
•        A mai elvárásoknak is megfelelő vidékies lakások persze nem mellőzik a korszerű technikai vívmányokat, a csúcstechnikájú konyhagépeket, az energia-hatékony világítási és fűtési rendszereket akár a napelemekkel, kollektorokkal, sem. Bár nálunk nem népi hagyomány, viszont kastélyokban, kúriákban használatos volt, az otthonosságot teremtő fatüzeléses kő vagy vaskandalló, a legkorszerűbb változatok akár a melegvíz fűtési körre kapcsolva is kiváló hatékonyságúak. Fontos, hogy a technika, a kábelek és egyéb elektromos szerelvények lehetőleg rejtve legyenek, talán a stílusos villanykapcsolókat kivéve, így nem zavarva az összhangot.

       A nosztalgikus, otthonos, hívogató meleg hangulat jellemző összességében erre a stílusra. A tulajdonosok egyéni igényei eléggé tág és változatos keretek között mozgathatják az enteriőr kialakítását, akár a kifejezetten paraszti vidékies, esetleg hangsúlyozottan népies, vagy kissé polgáriasabb, de akár egy romantikusabb, esetleg a mediterrán stílus irányába is. Vannak sokam akik csak a nyaralójukat, de sokan az állandó lakásukat alakítják ki ebben a hagyományos rusztikus stílusban.

Tovább itt >>>

Tulajdonképpen sorolhatjuk a vidéki és farm stílushoz is, de annak egy sokkal szigorúbb, puritánabb változata. A shaker stílus egy erősen funkcionális felfogás volt a közvetlen környezetünkről, ahol minden bútor és használati tárgy a funkció természetes következménye, mindenféle felesleges díszítmény és jellemző színek nélkül. Nincsenek design megfontolások, csak a használat fontossága és mértéke határoz meg mindent. Az abszolút természetes anyaghasználata és egyszerűsített rusztikus megjelenése miatt került ebbe a csoportba. A dísztelensége miatt jól párosítható modern elemekkel, korszerű gépekkel is.